Parasztopera: Természetesen adódik a kérdés: bele írtál-e a darabba?
Mohácsi János: Szevasz, Paraszt. Vagy inkább jó napot, Opera. Belédírtam, hát persze hogy. Mindenesetre mértékkel, aminek két oka van. Az egyik, hogy Béla szövege nagyon jó, és humora rokon az enyémmel, a másik sokkal prózaibb. Nagyon nehéz egy végigkottázott darabba új szöveget beleilleszteni, mert azonnal dallam kell alá, viszont Kovács Marci mindig segített ezen a problémán. És Béla áldását adta a változásokra...
P.: Mi az ami az eredeti darabhoz képest ebben az előadásban változik?
M.J.: Dramaturgiailag megváltozik a darab szerkezete: az eredetiben a kilenc szereplő jelenetenként váltja egymást, kivéve a két összes szereplős jelenetet. Nálunk, aki bemegy a színpadra, az onnan ki nem jön, a történet, mint egy fekete lyuk, szívja be a az embereket.
Formai változások: új szereplőnk van, a kórus. A Kaposvári Főiskolán született, és Marcival nagyon fontosnak éreztük, a tuttikban a tíztagú kórus minőségi különbség esélyét nyújtja. És most Marci belehangszerelte őket a fináléba is, mint új hangszer jelennek meg.
P.: Hogyan viszonyulsz az operai műfajhoz?
M.J.: Nem vagyok opera rendező, és nem is szeretem "az" operát. Nem rendeznék meg Puccinit, de még egy Verdit sem, megyek tovább, ha lemezjátszó felé tartok, aligha opera van a kezemben. Hacsak nem egy Purcell, vagy Philipp Glass, akinek Akhnatenje vagy Satyagrahája lesz második operarendezésem, ha lesz ilyen.
P.: Milyen kihívást jelent számodra, hogy a múlt évi sikerek színhelyére térsz vissza ezzel a rendezéssel?
M.J.: Nem kihívást jelent, inkább nyugalmat .
P.: Amit nem szoktak kérdezni: hogyan állt össze a szereposztás?
M.J.: Vettem a darabot, néztem a szerepeket, és összehasonlítottam a Pécsi Nemzeti színészgárdájával... Félre a félresikerült tréfával, amikor Balikó Tamás, mondta, hogy jó, akkor legyen a Parasztopera, egyből kiderült, hogy nem vetné meg, ha benne lenne. És mivel nem dolgoztunk még együtt, de tudtam, hogy énekelni tud, ebben meg is állapodtunk. Ez csak azért volt meghatározó, mert egyből korban köré kellett szervezni a többi szerepet. Lényeges volt még a biztos énektudás, nagyszerű pécsi színészekről mondtunk le Marcival, azzal a fölkiáltással, hogy ezen a téren most nem teszünk engedményt. Marci mindenkit meghallgatott, kórusmeghallgatás is volt, és így egyszercsak ott állt a képernyőn egy verzió, amit többször megrágtunk Balikóval.
P.: Hallottuk, egyfajta Parasztopera fesztivált szeretnél szervezni Pécsre, mi a terv ezzel kapcsolatban?
M.J.: Ez nem az én ötletem, a Kovács Marcié, hogy a pl. a POSZT alatt egy Parasztopera napot tartsunk: lenyomná a Kaposvári Egyetemen tavaly végzett osztály, akiknek vizsgaelőadása volt, a pécsiek és a végén bemutatnák a Pintérék is az övéket. Egyfajta Parasztopera mérgezéssel szeretnénk Pécsett pusztítani gyanútlan járókelők között.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése