Háber László: Ül és dohányzik. De állj! Vagy mi megyünk innen, vagy a Rita (Markó Rita), mert a tekintetével is ügyel ránk.
Hagyjuk most Ritát, és térjünk viszza a kérdéshez.
H.L.: Az ügyelő munkája igazán csak a próbán sok, ha olyan a próba, amikor a színpadon jól megy munka akkor az ügyelőnek nincs is dolga az előadáson. Mégis, mi az ügyelő dolga? Leginkább az, hogy ügyeljen.
El tud-e rontani egy előadást az ügyelő?
H.L.: El.
Akkor mégis csak van dolga!
H.L.: Direkte nem ronthatja el, csak ha ügyetlen az ügyelő. Bizony, a jó ügyelő munkája olyan, mint egy jó futballbíróé, akkor dolgozik jól, ha nem látják. Úgy kell az apró részletekre figyelni, hogy ne csak a kis részletekre figyeljél, az előadást miden részlettel együtt kell látni, még azt is, ha valaki lehúzott cipzárral megy be a színpadra. Tulajdonképpen ő koordinálja az előadásokat, a próbákat. De ismerni kell a rendező metalitását is. A színészekre is ügyelünk. De a műszakra is figyelni kell, nehogy ott is baj legyen. És, ha hirtelen a rendező kitalálja a hatágú vasvillát, akkor gyorsan meg kell szerezni.
Mi a nehéz az elődás alatt?
H.L.: Előadása válogatja. Nagyon fontos az, hogy az ügyelő mindig nyugalomban kell hogy legyen. Ha ideges vagyok, akkor is nyugalmat kell árasztanom. Elrontani egyszerű egy előadást, például nem hívom a műszakot, vagy nem hívok egy szereplőt. Mert a nehezebb daraboknál, ahol folyamatos változások vannak, akkor a kellékek, a zsinórpadlás, a szereplők, egyszerre vannak jelen a darabban, akkor ezt le kell vezényelni, hogy minden egyszerre, idejében ott legyen. Tulajdonképppen hótnehéz erről beszélnem, mert csinálom, de nem gondolkozom ezen. A színészeket és a műszakot kell megkérdezni, mit csinál az ügyelő, mert ha az ügyelő hibázik, az látványos. A színész kivágja magát, ha hibázik, de az ügyelő nem tudja, mert az azonnal meglátszik a darabon, bizony, volt erre példa.
Mi a legnehezebb egy előadás során számodra?
H.L.: Tulajdonképpen addig nehéz, amíg el nem kezdődik az eladás. Ha olyan partnerem van, mint a Rita, aki a színpadon is ellenőrzi a dolgokat, ha olyan az asszisztens, mint ő, akkor nincs nehéz dolgom. A műszak és a színészek a kelléklista miatt az előadás alatt képesek sikoltozni, ha nincs minden jól odakészítve, Valószínű, ezért jó a rossz ügyelő, mert olyankor már nem lehet már másra számítani, és akkor biztosan ellenőrzik, és elhozzák a kelléküket. Persze az előadást alaposan át kell látni. Én már egy idő után példány nélkül is el tudom játszani az előadást. Ez meg is történt, mert egyszer a műszak ellopta a példányt, és három előadás alatt anélkül játszottam, de miután látták, hogy így is le tudom játszani, akkor hirtelen, a semmiből visszakerült hozzám a példány.
A célunk persze az, hogy az előadás minél jobban lemenjen. Ha nincs partner, akkor igazán nehéz. De amikor a kollégák azt modják, szeretünk veled dolgozni, az jelent valamit. De nekem még nem mondták - na jó, itt hazudtam (nevet). Tulajdonképpen az még az elismerés, ha egy rendező visszajön és azt mondja, veled szeretne dolgozni. Még akkor is, ha előtte össze is rúgtuk a port. Lehet, hogy csak azért, mert mást nem is ismer a színházból…
Mit gondolsz, átlagban hány napot és hány órát töltesz a színházban?
Többet mint otthon. Ez nem a második, hanem az első otthonom.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése